A technológia

Tartószerkezettel egybeépített hőszigetelés

     Az építőiparban egyre elterjedtebbek az előregyártott elemeken alapuló építési technológiák. Nem véletlenül: a munkaerőhiány, a téli üresjárat, a terepi munka lassúsága és kitettsége arra készteti a kivitelezőt, hogy gyorsabb és hatékonyabb megoldások után kutasson. Nincs ez másképp a szalmaépítészetben sem, sőt itt még tetézi a problémákat az alapanyag specializáltsága. Valljuk be őszintén: a szalmabálát nem arra készítik, hogy építőanyag legyen. Ez a feladat a mindenkori szalmaépítőre vár, és amint látni fogjuk ez korántsem olyan egyszerű.

          Több mint 20 év telt el az első magyarországi ház megépülése óta, azóta jóval 100 felett járhat már azon ingatlanok száma, ahol szalmabálát használtak szigetelőanyagként. Ezek jórészt gerendavázas épületek, egy-két önhordó vagy hibrid (inkább kísérleti) házról van tudomásunk. Nem véletlenül terjedt el a favázas technológia, hiszen az ácsmunkának van gyakorlata Magyarországon, tud vele számolni a tervező és a statikus, és kellően merev szerkezet készíthető. Akkor mi a baj ezzel?

  1. A gerenda minősége igen bizonytalan, legtöbbször a fa közepéből vágott friss fűrészárut kapunk. Ennek eredménye a gerenda tekeredése, csattanása, ami tartószerkezetnél elfogadhatatlan. A jó minőségű szárított-hossztoldott-ragasztott gerenda viszont ilyen mennyiségben hatalmas költséget jelent. 
  2. Az ácsok legtöbbször lelkiismeretesen elkészítik a favázat, a szalmaépítésben gondolkodni azonban nem tudnak. Sokszor születnek olyan szerkezetek, csomópontok, amelyek szalmával kitöltése a lehetetlennel határos.
  3. Egy gerendaváz elkészítése rendkívül időigényes és kitett az időjárás viszontagságainak. A legtöbb időbeli csúszás itt jelentkezik. Ez a határidő igencsak kötött, hiszen a faváznak és a tetőnek augusztus elejére (a bálázás feltételezett időpontjára) el kell készülnie. 

Nézzük mi a gond a szalmabálával:

  • Az ún. kisbála minősége egyre silányabb. Ha egyáltalán találunk az építés közelében olyan gazdát, aki foglalkozik vele, a kisbálázó gépek kiöregedtek, nem tudnak méretpontos és kellően tömör bálákat készíteni. Az ideális tömörség  a tűzbiztonság és hőszigetelés szempontjából  120 kg/m3 lenne, ezzel szemben a bálázógépek jó ha elérik a 90 kg/m3-t.
  • A gabonát növekedésszabályzó vegyszerrel kezelik, mely szárrövidülést eredményez. A rövidebb szalmaszálakat lazábban tartja össze a kisbála két zsinórja, ezért méretrevágásuk, szabásuk sokkal nehezebb.
  • A kivitelezés időpontja a szalma betakarításához igazodik. Ez legtöbbször augusztus-szeptemberre tolódik, ami azt jelenti, hogy nem marad idő a vakolatok megfelelő száradására a tél beállta előtt. A vakolat időben és szakszerű kivitelezése élet-halál kérdése a szalmaházaknál, hiszen a tűzbiztonság és a rágcsálók elleni védelem a fő funkciója.

A szalmafal technológia kifejlesztésével ezeket a problémákat küszöböljük ki.

  1. A falelemek elkészítéséhez méretpontos, minősített faanyagot használunk, jellemzően palló méretben. 
  2. A szalmát egy présgép segítségével betömörítjük az előre elkészített favázba, ezzel elérjük az ideális 120 kg/m3 sűrűséget. A préselés hatására a faváz problémás csomópontjai is kitöltődnek szalmával. Ez a tömörség már statikailag is jelentős, ezért kevesebb faanyagra van szükség. 
  3. A szalmafal télen-nyáron gyártható, nem kell megvárnunk az aratást vagy az ácsmunkát.
  4. A hazánkban elterjedt szalmaépítési technológiákhoz képest egyenletesebb falfelületet tudunk kialakítani, ezért kevesebb vakolóanyagra van szükség a falsík kialakításához. Ez anyagköltségben és munkadíjban is jelentős megtakarítással jár.
  5. Gyors, kiszámíthatóbb, precízebb munkát tudunk végezni, kevesebb a kivitelezés körüli bizonytalanság. 

 

A képek kattintással nagyíthatóak.

Még több kép a szalmafal technológiával készült épületünkről: 

Műszaki adatok

A szalmafal elemek méretei:
  • szélesség: 50-100 cm
  • magasság: 50-300 cm
  • mélység: 40 cm

Hőátbocsátási tényező:

U= 0.12 W/m2K

A préselt szalma sűrűsége:

120 kg/m3

Tűzállóság:

REI 45, nehezen éghető kategória

A magyarországi tűzteszt letölthető innen: