A technológia
Tartószerkezettel egybeépített hőszigetelés
Az építőiparban egyre elterjedtebbek az előregyártott elemeken alapuló építési technológiák. Nem véletlenül: a munkaerőhiány, a téli üresjárat, a terepi munka lassúsága és kitettsége arra készteti a kivitelezőt, hogy gyorsabb és hatékonyabb megoldások után kutasson. Nincs ez másképp a szalmaépítészetben sem, sőt itt még tetézi a problémákat az alapanyag specializáltsága. Valljuk be őszintén: a szalmabálát nem arra készítik, hogy építőanyag legyen. Ez a feladat a mindenkori szalmaépítőre vár, és amint látni fogjuk ez korántsem olyan egyszerű.
- A gerenda minősége igen bizonytalan, legtöbbször a fa közepéből vágott friss fűrészárut kapunk. Ennek eredménye a gerenda tekeredése, csattanása, ami tartószerkezetnél elfogadhatatlan. A jó minőségű szárított-hossztoldott-ragasztott gerenda viszont ilyen mennyiségben hatalmas költséget jelent.
- Az ácsok legtöbbször lelkiismeretesen elkészítik a favázat, a szalmaépítésben gondolkodni azonban nem tudnak. Sokszor születnek olyan szerkezetek, csomópontok, amelyek szalmával kitöltése a lehetetlennel határos.
- Egy gerendaváz elkészítése rendkívül időigényes és kitett az időjárás viszontagságainak. A legtöbb időbeli csúszás itt jelentkezik. Ez a határidő igencsak kötött, hiszen a faváznak és a tetőnek augusztus elejére (a bálázás feltételezett időpontjára) el kell készülnie.
Nézzük mi a gond a szalmabálával:
- Az ún. kisbála minősége egyre silányabb. Ha egyáltalán találunk az építés közelében olyan gazdát, aki foglalkozik vele, a kisbálázó gépek kiöregedtek, nem tudnak méretpontos és kellően tömör bálákat készíteni. Az ideális tömörség a tűzbiztonság és hőszigetelés szempontjából 120 kg/m3 lenne, ezzel szemben a bálázógépek jó ha elérik a 90 kg/m3-t.
- A gabonát növekedésszabályzó vegyszerrel kezelik, mely szárrövidülést eredményez. A rövidebb szalmaszálakat lazábban tartja össze a kisbála két zsinórja, ezért méretrevágásuk, szabásuk sokkal nehezebb.
- A kivitelezés időpontja a szalma betakarításához igazodik. Ez legtöbbször augusztus-szeptemberre tolódik, ami azt jelenti, hogy nem marad idő a vakolatok megfelelő száradására a tél beállta előtt. A vakolat időben és szakszerű kivitelezése élet-halál kérdése a szalmaházaknál, hiszen a tűzbiztonság és a rágcsálók elleni védelem a fő funkciója.
A szalmafal technológia kifejlesztésével ezeket a problémákat küszöböljük ki.
- A falelemek elkészítéséhez méretpontos, minősített faanyagot használunk, jellemzően palló méretben.
- A szalmát egy présgép segítségével betömörítjük az előre elkészített favázba, ezzel elérjük az ideális 120 kg/m3 sűrűséget. A préselés hatására a faváz problémás csomópontjai is kitöltődnek szalmával. Ez a tömörség már statikailag is jelentős, ezért kevesebb faanyagra van szükség.
- A szalmafal télen-nyáron gyártható, nem kell megvárnunk az aratást vagy az ácsmunkát.
- A hazánkban elterjedt szalmaépítési technológiákhoz képest egyenletesebb falfelületet tudunk kialakítani, ezért kevesebb vakolóanyagra van szükség a falsík kialakításához. Ez anyagköltségben és munkadíjban is jelentős megtakarítással jár.
- Gyors, kiszámíthatóbb, precízebb munkát tudunk végezni, kevesebb a kivitelezés körüli bizonytalanság.
A képek kattintással nagyíthatóak.
Még több kép a szalmafal technológiával készült épületünkről:
Műszaki adatok
- szélesség: 50-100 cm
- magasság: 50-300 cm
- mélység: 40 cm
Hőátbocsátási tényező:
U= 0.12 W/m2K
A préselt szalma sűrűsége:
120 kg/m3
Tűzállóság:
REI 45, nehezen éghető kategória
A magyarországi tűzteszt letölthető innen: